20 jan

Altatónapló 3.

Nem gyaloggalopp ez a projekt, még az a szerencse, hogy a család minden jelenlévő tagja támogatja. Ez nemcsak lelki támaszt jelent, persze az is fontos, hanem azt is, hogy játszanak, bolondoznak Eszterrel és kibírják a sírós időszakokat is. Mindhárom fiú itthon van éppen. Vizsgaidőszak vége, új munkába tanulás és alaphelyzet okán. Legfontosabb főszereplőm egyetértése nélkül pedig bele sem vágtam volna.

Tegnapelőtt, a délutáni nem alvás után szépen betartottuk az esti szertartást, aztán ötven percen át menegettem be hozzá 5-7-9 percenként, ahogy a könyv szerint kell, mire elaludt. Reggel hétkor ébredt nem túl kipihenten. Nagy nehezen sikerült kitartani a délutáni alvásig, amikor egy órán túl végre elcsendesedett. 7-9-10 percenként mentem be hozzá. Egy ideje már csend volt, gondoltam már elég mélyen alszik, hogy betakarjuk. Igen ám, csakhogy félbehajtva feküdt… Az igazítást nem bírta ki alva.

Jött egy nehéz délután. Hullámokban hol nyűgösebb, hol jobb kedvű volt. Egy kis szundikálással szopi közben kihúztuk az esti lefekvésig, amikor is egy 7, majd 9 perc utáni bemenés elég volt!! :-) Viszont ma öt órakor felébredt. Megszoptattam és visszatettem a kiságyba. 7 perc után odamentem hozzá és annyit csaltam, hogy amikor fel akart kelni újra sírni, a hátára tettem a kezem. Pár perc alatt sikerült annyira lenyugtatni, hogy visszafeküdtem és már csak néhányat nyekkent. Azóta alszik.

Itt tartunk most.  Ma délután tanácsadásra kell mennünk a 15 hónapos oltásra, úgyhogy ez a délutáni alvásba bekever sajnos. Ez már a 4. nap lesz…

Please like & share:

Vélemény, hozzászólás?